Kutyajó

Lehet-e állatot tartani gyerek mellett?

 

Persze, csak az a fontos hogy igényesen tartsuk az állatot. Vannak szabályok, amiket be kell tartani. Nagyon fontos, hogy a baba érkezése előtt - és utána is rendszeresen - el kell vinni kedvencünket állatorvoshoz, aki megvizsgálja, hogy nincsenek-e betegségei. Az is nagyon fontos, hogy az állatok minden oltást megkapjanak, rendszeresen legyenek féreghajtva, ne legyenek bolhásak, mert a bolhák például hordozhatnak bizonyos galandféreg petéket, és így az állaton keresztül megfertőződhet a baba is. Ha ezeket a szabályokat betartjuk, és rendszeresen fürdetjük az állatot, akkor szinte kizárt, hogy bármi probléma is előforduljon. De ha mégis probléma merül fel, akkor azonnal szakemberhez kell fordulni.

 

A háziállatok mennyire tudnak megbarátkozni a babával?

 

Szerintem az esetek kilencvenkilenc százalékában könnyen megbarátkoznak az új jövevénnyel. Miután megszületik a baba, ritkán előfordul, hogy a házi kedvenc nem tudja rögtön elfogadni, féltékyen lesz, de hangsúlyoznám ez nagyon ritka eset. Ilyenkor fel kell keresni a megfelelő szakembert. Különböző technikák léteznek. Például megszagoltathatjuk a gyerek ruháit a kutyával. Lényeg, hogy folyamatosan figyelni kell az állat és gyermek viszonyát, mindig jelen kell lenni és ha bármi furcsát észlelünk, azonnal cselekedni kell!

 

Milyen állatot ajánlott egy pici baba mellett tartani?

 

Teljesen mindegy, hogy milyen állatot tartunk otthon. A kutya és a macska azért ajánlott, mert jól kommunikál az emberekkel. Persze másabb állatot is szóba jöhet. A gyerekek imádják a rágcsálókat, a papagájokat, és nagyon szeretik az akváriumot nézegetni. Ez utóbbiakkal az a baj, hogy kevés a visszajelzés és a gyerekek tőlük nem tudnak igazán tanulni.

 

Melyik kutyafajta a legideálisabb?

 

Igazából fajtájára válogatja. A nagyobb testű kutyák általában figyelmesebbek, míg a kistestű törpe kutyák hepciásabbak, nehezebb őket gyerekkel együtt tartani. Persze ez is csak neveltetéstől függ.

 

A kicsik elkaphatnak-e bármilyen betegségeket a kutyáktól?

 

Ha tisztán van tartva házi kedvencünk és rendesen visszük állatorvoshoz, akkor semmilyen betegséget nem kaphat el a baba. De persze vannak olyan betegségek, amik állatról emberre terjednek. Ilyen például a bélférgesség vagy a bőrgombásodás. Legtöbbször azonban a gyerektől kapja el a tengerimalac. Mert nem csak az állat fertőzheti meg a gyereket, ugyanúgy a gyerek is adhat át bizonyos betegségeket a kutyáknak vagy macskáknak. Nátha is ilyen. Ha a gyerek náthás, akkor az állat is elkaphatja.

 Kutyavilág

 A világ legkisebb kutyája találkozott a világ legnagyobbjával.Gibson, a dán dog,és Bubu a csivava saját kategóriájukban mindketten világcsúcstartók.

 

Gibson 107 centi magas, míg Bubu alig tíz centis, sokkal kisebb, mint nagy barátjának a feje. Bubu gazdája már 19 éve foglalkozik csivava tenyésztéssel, és az elsô pillanatban tudta, hogy kiskutyája különleges lesz.

Gibson 107 centi magas, míg Bubu alig tíz centis

- Alig volt nagyobb az ujjbegyemnél, amikor megszületett, de már akkora öntudata van, mint Gibsonnak. Mindenkinek neki támad, és bármitôl megvédene, ha a méretei ezt lehetôvé tennék – nevetett a gazdi, Lana Elswick.
A két állatban még az a közös, hogy – bár Amerika két különbözô részén élnek - mindkettejület úgynevezett terápia kutyának használják, mert mosolyt csalnak az emberek arcára, és jó simogatni ôket.

kutya-macska barátság.

A kutya és a macska nem örök ellenségek, hanem olyan félreértés áldozatai, amely viszonyukat mindjárt az elején megpecsételi. Mert mit tesz a barátságos, jól nevelt kutya, ha idegennel találkozik? Fülét hegyezi, kitátott szájából kilóg a nyelve és kivillannak a fogai, csóválja a farkát és felemeli egyik mellsõ lábát. Ez a kutyánál a barátságos üdvözlés jele. A macskánál azonban a legvadabb fenyegetések közé tartozik. Ezért nem csoda, ha a macska a kutyára veti magát, és véresre karmolja a pofáját. Ezek után persze a félreértés tisztázására már nem szokott sor kerülni...

A kölyökmacska azonban a gazda irányítása mellett hamar megtanulja, hogy ne vegye komolyan a kutya „agresszív” magatartását, és elnézze neki ezt a barátkozási módot. Ennek is megvan azonban a maga veszélye, mert nem fog félni a kutyáktól, pedig az nem ártana, hiszen sajnos, nem minden kutyatulajdonos neveli kutyáját macskabarátságra.

 

  Két különböző faj, amelyek jól és rosszul is megférhetnek egymással. Ha a macska volt az első a háznál, akkor a korábban jövők magabiztosságával és elsődleges szerepével a zsákjában fogadja a frissen jövőt. A rangsorban a kutya mindenképpen a macska mögé kerül. Ez akkor sem fog változni, ha az eb ötször-hatszor nagyobb lesz, mint a cirmos. Előfordulhatnak rangsorvillongások, a macska akár még meg is karmolhatja az eb orrát.
Ha a kutya volt az első, a kis jövevénynek meg kell harcolnia a helyéért.
Ha egyidősek a kölykök, a közös szocializáció megkönnyíti az életet. Az együtt felnövő kicsik jó pajtások, és nem érzékelik a fajkülönbségeket. Ezekből a helyzetekből születnek azok a fotók, melyeken a cica a kutya fején, hátán, és egyéb testrészén napfürdőzik.
Ha a kutya már felnőtt, jobban félti a már megharcolt, és hosszabb ideje élvezett helyét a családban. Előfordulhat, hogy agresszíven reagál az új háziállatra. Ilyenkor igyekezzünk odafigyelni rájuk. Csak akkor lépjünk közbe, ha a testi fenyítés eldurvul, de ne nyúljunk az állatokhoz, inkább hanggal és szóval válasszuk szét őket.

A kutya szaporodásáról röviden

Minden kutyatartó gazdi belekerül abba a helyzetbe, hogy a nőstény kutyája „tüzelni” kezd, viszont sokan tanácstalanok ebben a szituációban, mivel még nem világos előttük, hogy mit is kell tenni ilyenkor. A nőstény kutyák hathónaponta tüzelnek, vagyis évente kétszer, és erre általában tavasszal és ősszel kerül sor. Ha tüzeléskor párosítani szeretnénk a kutyát, akkor figyelembe kell venni az életkorát, mivel annak ellenére, hogy az első tüzelés már 9 hónapos korban jelentkezik, párosítani csak a harmadik tüzeléstől lehet. Kisebb testű kutyáknál ez megtörténhet korábban is, nagyoknál pedig későbben. Ha a kutya tüzel, a hím kutyák már egy kilométeres körzetben megérzik a szuka szagát. A nőstény kutya a tüzelés első jeleitől számított kilencedik és tizenötödik napok között fogamzóképes. Ha megtörtént a párosodás, a vemhesség 58-64 nap alatt zajlik le. Még ez időszak előtt a kutyát be kell oltatni és el kell végeztetni rajta a fertőtlenítést, mert ha nem tesszük meg, akkor a kölykök már betegen születhetnek. A fialás előtt a kutyán különböző jelek jelennek meg, izgatottabb lesz, keresi a csendes, félreeső helyeket, és igyekszik vackot építeni magának. Ha már megjelentek a fialás jelei, és még fél óra múlva egy kölyök sem jött világra, akkor tanácsos állatorvoshoz fordulni. Normális esetben 15-45 percenként jelennek meg a kölykök, de ez függ a kutya állapotától is. A tompább, kerekebb fejű kutyáknál gyakoribb a kölyök elakadása, ilyenkor állatorvost kell hívni. A nőstény kutya fialáskor ösztönszerűen elvégez mindent, lenyalogatja a kölyköket, de ritkán az első alkalommal szülő kutya stresszhelyzetbe kerül, ilyenkor emberi beavatkozást alkalmazhatunk, meg kell törölgetni a kölyköket és a kölyök hasfalától 10 cm-re el kell csípni a köldökzsinórt. A kiskutyák az első tíz napban tehetetlenek, három óránként kell szopjanak. Arra oda kell figyeljünk, hogy mindegyik kölyök anyatejhez jusson. A kölykök hat hetes korukig szopnak, de már három és fél hetes korukban kaphatnak rendes ételt is.

 

Természetesen a kutyák is álmodnak.

Csakúgy, mint az embernél, az álom fontos szerepet játszik a kutyáknál is a napi élmények, emlékek feldolgozásában. Mivel a kutyák is gondolkodnak, és bizonyítottan emlékeznek is, azaz van memóriájuk, nekik is szükségük van olyan időszakra, amely során újrarendezik élményeiket.

Mint nálunk, a kutyánál is két fő alvásstádium létezik: az egyik az REM (Rapid Eye Movement ), a másik az SWS (Slow wave Sleep), azaz lassú hullámú alvás.

Amikor a kutya elalszik, először az SWS fázisba, később fokozatosan az REM szakaszba zuhan. Az REM-ben megfigyelhető, hogy az alvó szeme mozog a lezárt szemhéjak alatt. Valószínűleg ezek a szemmozgások az álomképekhez igazodnak.

Alvás során az agy elektromos aktivitása (EEG) fokozatosan lassul. Az agy által kibocsátott elektromos jelek frekvenciájuk szerint delta (0.5-3 Hz), téta (4-7 Hz), alfa (8-12 Hz), béta (13-20 Hz) és gamma (20-40 Hz) sávra oszthatók. Az alvás mélyülésével az EEG az éber állapotra jellemző béta-alfa aktivitáshoz képest fokozatosan, téta-delta hullámokkal jellemzett tevékenységgé lassul. Az alvás álomtevékenységgel és szemmozgásokkal (REM) kapcsolatos fázisát gyors EEG-aktivitás jellemzi.

Az alvásidőn belül az REM fázis aránya csecsemőnél a születés után mintegy 70 százalék, amely felnőttkorig (kb. 15 százalékra) fokozatosan csökken. Egy felnőtt kutya az alvásidő 10-12 százalékát tölti REM alvással, egy kiskutyánál ez az érték jóval magasabb.

Olyan állatfajoknál, ahol a kölykök a születés után fejletlenek (pl. kutya- és macskafélék), az REM fázis aránya nagyobb azokhoz (pl. rágcsálók) viszonyítva, melyek ebben az életkorban relatíve fejlettebbek. Ez szintén bizonyítja, hogy az REM alvásfázisnak feltehetőleg fontos szerepe van az idegrendszer érési folyamatában.

Forrás:www.geographic.hu