Kutyajó

A szukák tüzelése

A szuka kutyák átlagosan 6 és 9 hónapos korukban tüzelnekelőször, és ekkor már termékenyek is. Ebben a korban a szukák még fejlődésben vannak, így semmiképpen sem tanácsos a kutyát ekkor befedeztetni, mert az egészségkárosodással járhat.
Az első alom ideális időpontja a harmadik, negyedik tüzelésre tehető, amikor a szuka már másfél-kétéves. Bár a legtöbb kutya élete végéig ivarzik, 8-9 éves kora után már ne pároztassuk.

Hogyan veheted észre, hogy tüzel a kutyád? Ilyenkor a külső nemi szervek megduzzadnak, és véres váladék folyik belőlük. Az ivarzó állat étvágya általában megnövekszik, gyakran, de egyszerre kevesebbet vizel, néha agresszívvá válik.
Ivarzás alatt fokozottan kell figyelned kutyádra, hiszen ebben az időszakban elszökhetnek a kanok után.

A tüzelés időtartama egyedenként változhat, de átlagban 20-25 napig tart. Az egészséges szukák félévente tüzelnek.
A tüzelés 7-9. napjáig a szukák általában nem engedik magukhoz a kant, sőt kifejezetten elutasítóak lehetnek. A 9-13. nap között, ami az optimális fedeztetési idő, a legtöbb szuka jellegzetes viselkedéssel tudatja párzásra való kézségét. A szuka ilyenkor dörgölődzik, farkát félrecsapja. Erre az időszakra a véres váladékképződés csökken, a váladék színe átlátszóvá válik.
A biztos eredmény érdekében a fedeztetést érdemes legalább egyszer megismételni. Ennek optimális időpontja az első fedeztetést követő 1-2 nap. Miután a szukában egyszerre 15-20 petesejt is megérik, így a többszöri fedeztetéssel növelhető a kiskutyák száma.

A tüzelés vége felé, függetlenül attól, hogy pároztattad-e kutyádat, a váladékozás megszűnik és a nemi szervek is visszanyerik eredeti formájukat.

A szuka egészségi állapotát nem befolyásolja kedvezőtlenül, ha egyetlen egyszer sem ellik életében. Ha nem szeretnél kiskutyákat, jobb, ha ivartalaníttatod már fiatal korában. A rutinműtétnek számító beavatkozás után egy héttel kutyád már ismét a régi lesz. Tévhit az is, hogy a szuka a műtét után feltétlenül elhízik. Ez általában azért következik be, mert a tulajdonos ugyanannyi eledelt ad neki, mint a műtét előtt, ám ilyenkor már a nemi aktivitás hiánya miatt kedvencünknek kevesebb táplálékra van szüksége.

A kölykök játékának nagyon fontos szerepe van az állatok fejlődése és későbbi viselkedése szempontjából. A játék nem csak a jókedv kifejezője, hanem az energia levezetésében is segít, valamint általa ismerkedhetnek meg a kölykök a különböző tárgyakkal, a fajtatársakkal és a környezetükkel, így a gazdájukkal is.

A kölyökállatok személyiségének alakulását döntően befolyásolják az élet első heteinek történései. Újszülött kor első két hetében a veleszületett reflexek (szopó-és nyelő), illetve a stimulációt igénylő (széklet-és vizeletürítési) reflexek határozzák meg az állat viselkedését. E korai időszakban a tej, mint táplálék, a nyugodt, meleg és biztonságos környezet elengedhetetlen az egészséges fejlődéshez. A kölykök korai kézbevételét sokáig elítélték, de ma már több szakértő is egyetért abban, hogy a kézbevétel nem ártalmas, sőt a gazda szagának megismerésével, a hőmérsékletváltozás megtapasztalásával, mint korai, pozitív tapasztalat, inkább hasznos a kiskutya fejlődésére nézve.

A második hetet követően, a szemek kinyílásával és a hallás finomodásával új lehetőségek tárulnak a kölykök elé. Ilyenkor kezdődik a környezet felfedezése. Lényeges, hogy a felfedezésre váró világ megfelelő mennyiségű és minőségű ingert nyújtson a kölyöknek, mind mentális, mind fizikai, mind szociális téren.
A 3-12. hétig tartó korszakot a korai szocializáció időszakának nevezzük, amelyet számos olyan történés és tanulás jellemez, mely meghatározó a kölyök későbbi személyiségének kialakulásában.

A kölyköket érő ingereket négy nagyobb csoportba sorolhatjuk. Ezek a következők:

1. élettelen környezet fizikai ingerei (hangok, fények, hőmérséklet, stb.)
2. anya, vagy elsődleges gondozó
3. alomtársak, későbbi fajtársak
4. egyéb élőlények, köztük az ember

A 3-5. hét közötti időszakban a legmeghatározóbb az alomtársakkal és az anyával kapcsolatos játékos tanulás, hiszen a fajtársak közötti viselkedés alapjainak elsajátítása ekkor kezdődik.
Az egymással folytatott játék során a kölykök gyakorolják a domináns, vagy éppen ellenkezőleg a megadó viselkedés elemeit. A játék, továbbá lehetővé teszi a felderítést, felfedezést és más, később fontossá váló tevékenységek gyakorlását is.

A kutyák -kevés kivételtől eltekintve- játékos viselkedésüket egész életükben megtartják és ez fontos részét képezi az emberekkel (gazdikkal) kialakított kapcsolatuknak.
Egyre inkább teret nyer az a felfogás, hogy a kölykök korai nevelését, a külvilág ingereivel való találkozásokat nem véletlenszerű történésekként kell kezelni, hanem komoly megfontolások alapján, felépített rend szerint kell szabályozni. Az 5-10. hét közötti időszak ideális a korai nevelés elkezdéséhez. Ez az időpont azért is fontos, mert általában ebben az időszakban kerülnek új gazdához a kölykök. A játékos nevelést már a kölyök hazavitele utáni pár napban -ha megszokta új környezetét- elkezdhetjük.

A szocializáció fontos részét képezi az idegen fajtársakkal való ellenőrzött ismerkedés és játék.
Ha lehetőségünk van, érdemes a kölyköket olyan szisztéma szerint oltatni, hogy 8-10 hetes kortól találkozhasson idegen kutyákkal is. Sok helyen már indítanak úgynevezett óvódás csoportokat a kutyaiskolákban, ahol a tanítás célja elsődlegesen a többi kölyökkel, és a csoportba bevitt és biztosan helyesen viselkedő felnőtt kutyákkal való találkozás, játék és ismerkedés.

Kiegyensúlyozott étrend

Ahhoz, hogy a legjobb formában maradjanak, csakúgy, mint gazdáiknak, a kutyáknak is kiegyensúlyozott étrendre van szükségük, mely megfelelő mennyiségű fehérjét, zsírt, szénhidrátokat, valamint a szervezetük számára szükséges 13 különböző vitamint és 20 különböző ásványi anyagot tartalmaz. Ezeknek a tápanyagoknak nemcsak megfelelő mennyiségben, de a megfelelő arányban is hozzá kell járulniuk a kiegyensúlyozott táplálkozáshoz. A csak színhúsból álló étrend nem felel meg a kutyának. Háziállataink ősei a színhús mellett elfogyasztották a zsákmány többi részét, a csontokat, belsőségeket, bőrt és szőrt is. Mindezek együtt a megfelelő táplálékot nyújtottak, pótolták a színhúsból hiányzó tápanyagokat.

Házi készítésű állateledel

Az állateledelek házilagos elkészítéséhez pontosan ismernünk kell az állatok tápanyagigényét. Ebbe beletartozik a különböző ételek tápanyagértéke, az elkészítési módszerek és a tárolás.
Emlékezzünk arra, hogy csak nagy idő és energiaráfordítással és megfelelő gyakorlattal tudjuk házilag elkészíteni azokat az ételeket, melyek megfelelnek kutyánk tápanyagigényének.
A gazdák egy része szereti a kutya eledelének legalább bizonyos részét elkészíteni. Ilyen esetben fokozatosan és egyszerre csak néhány ételt vezessünk be, hogy a kutya emésztése alkalmazkodni tudjon az újdonságokhoz. A kutyáknak gyakran adnak húst, tojást, sajtot és kenyeret. Ha ezek az ételek a kutya étkezésének jelentős részét képezik, ügyeljünk arra, hogy kellő mennyiségű vitaminnal és ásványi anyagokkal egészítsük ki őket.

Annak ellenére, hogy nagyon szeretjük négylábú társainkat, mégsem mindig tesszük azt, ami számukra a legjobb lenne. Azzal tisztában vagyunk, hogy saját egészségünk megőrzése érdekében nagyon fontos a megfelelő táplálkozás és az elegendő mozgás, de sokszor elfelejtjük, hogy ugyanezek a szabályok érvényesek kutyánkra is. Az elhízás kutyák között nem ritka, és állandó okként szerepel a túlzott etetés. Felmérések rámutatnak arra, hogy minden ötödik gazdi tudatában van annak, hogy túl sokat ad enni kedvencének, és öt gazdiból három bevallja, hogy gyakran kedveskedik kutyusának különböző jutalomfalatokkal. Nem árt, ha szem előtt tartjuk azt, hogy az egészséges kutyák szinte mindig türelmetlenül várják a következő etetés időpontját, akkor is, ha valójában nem is éhesek.

Az elhízás vizsgálatával kapcsolatos tudományos kutatások kimutatták, hogy egyes kutyafajták hajlamosabbak a kilók halmozására. Ilyen például a tacskó, a labrador retriever, a cocker spániel, a cairn terrier, a skót juhászkutya, a basset hound és a beagle.
Mielőtt ráfognánk kedvencünkre, hogy egy mindent felfaló, kövér kismalac, tudnunk kell, hogy vannak esetek, amikor a pajzsmirigyhormon termelés csökkenése váltja ki az elhízást. Hízásnak indult idősebb kutyánknál mindig ellenőrizzük, hogy nem szenved e egyúttal az alábbi tünetek valamelyikében is: erőteljes szőrhullás, fénytelen szőrzet, szimmetrikus szőrhiány, környezet iránti érdektelenség, kedvetlenség, izomfájdalom, merev járás, esetleg sántítás. Ha ezeket a tüneteket észleljük, mielőbb vigyük kedvencünket állatorvoshoz, aki hormonpótlással viszonylag könnyen orvosolja a betegséget.

Az elhízás mindenképpen kezelendő probléma, ugyanis a kövér kutyák esetében az esetleges műtéteknek jóval nagyobba kockázata, az ilyen állatok hajlamosabbak a különféle sérülésekre, a túlsúly nagy terhet ró a keringésre, a légzésre és az izületekre is. Minél inkább gömbölyödik a kutyus, annál nagyobb az esélye a szív és keringési problémák, az izületgyulladás, a cukorbetegség, a hőguta és különböző bőrbetegségek kialakulására.

Sajnos a probléma gyakran csak az állatorvosnál tett látogatás során derül ki, pedig nem kell ahhoz mérleg, vagy valamilyen speciális szaktudás, hogy felfedezd, kutyádnak diétára van szüksége. Egyszer egy héten állítsd magaddal szembe kedvencedet, és ujjaidat húzd végig a bordatájékán. Normális esetben érezned kell a rugalmas bőrrel fedett bordákat ujjaid alatt. Ha sehol nem tapintod a bordákat, legfőbb ideje elgondolkozni a diéta bevezetésén.
A fölösleges zsír a válltájékon, a gerincoszlop mentén és a faroktőben szokott leginkább felhalmozódni - ezeket a pontokat is érdemes megtapintani. Ha megnézed kutyád körvonalát, hasának laposnak kell lennie, és nem szabad megereszkedetten lógnia.
Otthon elvégezve ezeket a teszteket idejében felismerheted, ha kedvenced hízásnak indult, és ekkor még könnyen tenni is tudsz ez ellen.

forrás:/házikedvencek.hu/